Napi baki
Ticket visszajön Indiából.
Beleírom – “Beszartak, megcsinálták 
”
Átküldöm a Tibinek – na itt basztam el, mert megint Indiába küldtem véletlenül
Visszaírnak Indiából: “Kindly explain in English” 
Egy személyes bejegyzés
Valahogy ez a blog sosem szólt különösebben rólam. Igaz hogy voltak benne dolgok amik velem történtek, meg olyan hirtelen lelkesedéseim amivel magamat égettem. De mindig óvatos távolságtartással. Rádöbbentem – azért írtam sok mindent körül nagyon óvatosan, hogy semmibe se lehessen belekötni. Azért voltak három szóból álló kötőjeles főnevek, melléknevek, hogy teljesen át tudjam adni amit mondani akartam. Pontosabban lejátszottam a fejemben az automatikus kritikát, és aszerint formáltam a következő mondatot. Most meg ismét elkalandoztam afelől amit mondani szerettem volna.
Érdekes ez a kettősség. Amióta dolgozom, és főleg az új év óta, valahogy nem tudom másra gondolni. Egyszerűen nem. És nem hiszem hogy ez jó. Valahol kiveszettem belőlem a szórakozni tudó rész, ha volt egyszer. Biztos volt, csak most háttérbe szorult. Meg a korlátozott szabadidő és az évszak adta körülmények miatt lemorzsolódtak a barátok. Nagyrészt köszönhető ez az állandó hangulatváltozásomnak is, amit nyilván kevés embernek van türelme/kedve/érdeke elfogadni/megérteni/eltűrni.
Ezzel is függhet össze, hogy még jobban abba fúrtam bele magam, amiben sikereket tudtam elérni, és ahol állandóan volt mit csinálni. És ez a munka. Meg úgy általában. A számítógép az ideális menhely. Nem érdekli hogy honnan jöttél, nem tudod megbántani, ő sem fog (érzelmi) csalódást okozni. Teljesen a te uralmad alatt van, és itt vége is. Tökéletesen kiélhetők a kisebbségi komplexusok. A drawback ugye az egyenes arányban megnövekedő antiszociális mutató, és még nagyobb elidegenedés attól ami elő, érző, “emberi”. Nem beszélve a hátgerinc menti fájdalmaktól.
Egoista vagyok. Néha nagyon. És nagyképű. De miért? Mert nem tudok mit kezdeni az emberekkel. Ha van valami ami felkap, és belekerülök a hévbe, amikor valamit csinálni, vezetni kell – akkor nincs gond, akkor minden szuper, mindenki jó, nem gondolkozok ilyeneken. De a langyos pocsolyában taccsogva (van ilyen szó?!) elkezdek olyanokon gondolkodni amiből mindig negatív lesz a végeredmény. És ezt már sokan mondták, hogy az a bajom, hogy mindent negatívan látok. És ezt is mint oly sok mindent azzal intéztem el, hogy: “Jó, és?”
Mert mit tegyek mást? – Erre meg a szintén sokat hallott: “Ezt neked kell tudni” tökéletes klisé-frázis a triviális válasz.
Valahogy azt érzem, hogy sosem élek, mert minden lépésem mögött az a gondolat van, hogy “jó, ezt akkor még megcsinálom, és aztán már jó lesz, és kész vége”
De nem. Sosem lesz jó, sosem lesz elég, és mindig lesz mit javítani, változtatni, kibírni, végigvinni, megvenni, stb.
A carpe diem ebből a szempontból egy tökéletes útmutató. Mert sosem lesz jobb, mert tökéletes nem lehet soha. Átmenetileg relative biztosan ki lehet mutatni haladást, eredményt, de úgy általában a fizikai kézzelfogható eredmények mégsem eredményeznek hosszan tartó boldogságot. Lelki boldogságot. Igen talán ez a helyes megnevezés.
most kizökkentem, nem tudom hogy folytatni, meg aludni akarnék, meg nézegetem a wordpresst, hogy milyen ez az új admin panel. Amúgy 2.7-em van, azóta azt hiszem nem is posztoltam. Vagy talán egyszer.
ja és visszatérve a bloghoz. talán meg kéne maradni a technikai vonalon, és valami olyan kompromisszumot találni az élettel, hogy ne írni kelljen, hanem azon örvendezni hogy mennyi szép élményem volt a héten, amit nem is volt időm leírni, mert ki tudja éppen mi a fenét csináltam. ezek az egymás után ismétlődő hetek tönkretesznek. még akkor is ha tényleg workoholic vagyok. arról is akartam írni, hogy egy nem hivatalos újévi fogadalmam szerint havonta legalább két hétvégét nem Pozsonyban fogok tölteni. Eddig nem haladok túl jól, a most hétvégi sízés jól sikerült – de itt sem volt túl nagy szintű szocializálódás, és valahogy tiszta értetlen nyomi kisfiúként viselkedtem. egyébként Jasná rulez.
és most posztolom újraolvasás nélkül. ki veled ez éterbe</p>
Dream
I dreamt that I was in Budapest with @pikorobot and @medicinballlabda and we met Tímár György, and then Melroy called me and I talked to Shraddha too. Oh boy
I should go on vacation apparently.
But this week is so good. Only good things happening at work. I’m not stressed nearly at all, writing todo-s really helps. Creating an efficient workflow really drives productivity to the edge, and I’m forcing myself to do more sports, which really works. I’m more happy generally, and discovering that I should be more communicative and spend more time with different people and on different places.
The sun definitely helps, I’m looking forward for spring!
A little issue I discovered about myself, I’m really diving into work too much, and there’s even less things I can talk about with people and family. This is odd and not the good way to go, but I feel I will handle it.
Yeah, and I’m really hungry right now, will leave in a minute for a beer with our new colleague Iryna. Yey
Oneself
Ha elég híres lenne ő is tuti elkurvulna, de addig naivan örülök a videónak. Több hip-hop-ot kéne hallgatni, egy kis pozitív energiáért…
aztán találtam ezt
miért olyan nehéz valami vállalhatót találni…
vagy az is lehet, hogy csak a nők nem vállalhatók, amúgy meg minden jó
Szia iPod :)
Szia iPod 
Ma kipróbáljuk mennyire gyorsan lehet offline blogposztot írni jegyzetként, aztán synch-elni a gépbe. Az írás már gyorsan megy – egy két hét alatt meg lehet szokni, szinte hibátlanul megy már. Kezdeti tévhitemmel ellentében vannak ilyen barbár characterek is mint a mi nyelvünkben.
Amióta megvettem a jailbreak is szerencsésen előrehaladt, találtak már exploitot, és be is tudják bootolni a patchelt kernelt.
Egyelőre még gépre kell lennie kötve a kicsinek, hogy a redsnow-val megkerüljék a signature check-et. (egyénként nem engedi bebootolni a módosított kernelt)
Egy csomó mindenről írhatnék valójában, de a problémáim idevaló kiteregetése nem okozna olyan esetleges megkönnyebbülést amit egy baráti beszélgetéstől várna az ember.
Tech dolgok részletes kibelezése nem mindenkinek sörtéma, így ezeket itt oszthatnám meg. A keresőkön keresztül meg effektíven eljutna a megfelelő közönséghez.
Ja igen és amióta tudok zenét hallgatni a buszon/villamoson (kimaradt az életemből az mp3 lejátszó) azóta végre sikerült meghallgatni egypár albumot meg mindenfélét. Éljen. Talán beérek munkába pontosan. Még van 3 percem…
ps. Sent from my iPod
pps. Shared with XML-RPC publishing method from Google Docs
