Köszönöm, kérem!

2008 Nyaralás – II. Rész

Folytatom szombat délutántól:

Peti lejött értem a Batthyány térre, lezuhanyoztam náluk. Elindultunk a Triplába, ahol egy csajjal kellett volna találkoznunk, aki végül nem jött el. A Tripla meg vasárnap este zárva volt, a közeli Monyó is. Elmentünk a Szimplába egy sörre, aztán a Pótkulcsba két barnára. Bedobtunk egy szilvát is, és csúnyán kikaptam csócsóban.

Ez alatt a két nap alatt teljesen jól éreztem magam Budapesten, tetszettek a helyek, amelyeket már régen ismernem kellett volna… És még sokkal több helyre el lehet menni, meg mozi, kiállítás, satöbbi. Nem tudom hogy a Schönherzes mindennapok, az egyetemi kudarcok, a konstans pénzhiány, vagy a hátráltató rosszul megválasztott otthoni társaság miatt volt-e ez, de talán mindegy is. Jó felismerni, hogy valamiben abszolut tévedtem. Mindig arról derül ki, hogy nagyon el voltam tájolódva, amit a legagresszívabban hangsúlyozok. Csak ilyenkor miért nem köt bele senki?

Nem a Kovácsnak való

Ritkították az éjjeli járatokat, de tovább jár a 4-6os, így egy éjfél utáni hatossal hazamentünk. A reggel túl kellemes volt ahhoz, hogy már aznap távozzam, úgyhogy döglöttünk egy kicsit délelőtt, folytattuk a weboldalas teendőket, és hazajött Andi a harmadik lakótárs.

Egy ágyban aludtunk

Peti főzött finom ebédet, Dia megcsinálta a salátát, én meg elmosogattam. Megnéztük a “Control” c. valós történeten alapuló filmet, és megint elindultunk a városba. Improvizált hárfa-szitár koncert-duó-kisérletet láttunk Emesével a Cökxponban, később odajött Peti Nanuval. Hazafelé a villamoson belénkbotlott Richi, akihez fölmentünk még egy üveg borral. Ő győzött meg arról, hogy Izrael egy tuti hely, most már csak Ildikót kell valahogy elcsípnem – úgy néz ki sok a munka, nem tudunk rendesen beszélni.